Hasonnevei
Rizling, Welschriesling, Taljanska grasevina, Riesling Italien, Rizling Vlassky, White Risling.
Származása
Neve után olasz származásúnak vélnénk, de valószínűleg Franciaországból került hozzánk Németországon keresztül az 1800-as évek második felében. A természetes fajtarendszerezés szerint a convarietas occiden-talis változatcsoportba sorolható.
Elterjedése
Legnagyobb területen Magyarországon fordul elő, de ismert és néhány helyen termesztik a szomszédos országokban is (Ausztria, Szlovákia, Románia). Széles körű elterjedése a filoxéravész utánra tehető. Rövid időn belül a hazai szőlőtermesztés egyik vezető fajtájává vált annyira, hogy a fehérborszőlő-fajták közül jelenleg a legelterjedtebb. A Tokaj-Hegyaljai borvidék kivételével minden borvidékünkön termesztik, közkedvelt fajta.
Tőkéje
Középerős, esetleg gyenge növekedésű, sűrűn álló, vékony vesszőzettel.
Vesszői
Vékonyak, hosszú ízközűek, jellegzetes módon szalmasárga színűek, világosbarna csíkozással. Rügyei kicsik, hegyesedők, gyapjas szőrözöttségűek.
Vitorlája
Sárgászöld színű, fehéren gyapjas, a hegye halványpiros
Levele
Általában közepes méretű, olykor kicsi, rendkívül változatosan tagolt (karajos, hasadt, osztott). Vállöble nyílt, szabálytalan formájú, felső oldalöblei záródóak vagy teljesen zártak, közepes mélységűek, az alsók inkább nyíltak és sekélyebbek. A levéllemez színe szintén változatos, világosabb és sötétebb zöld is lehet, finom, vékony szövetű. A felülete sima, esetleg kissé hólyagos, a fonáka pókhálósán gyapjas. A levél széle fűrészes fogazású, sűrűn álló fogakkal. A levél erezete és a levélnyél zöld színű, a hajtás szártagja és a kacsok barnás-zöldek.
Fürtje
Kisméretű (fürt átlagtömege 90-100 g körüli), hengeres formájú, tömött, a fürt vállrészen gyakran mellékfürt található.
Bogyói
Kicsik, gömbölyűek, sárgászöld színűek, jól beérve barnás bevonattal, vékony héjúak, lédúsak.
Termesztési értéke
Hosszú tenyészidejű, későn fakadó és későn érő fajta. Kis fürtje ellenére bőtermő, sok év átlagában 12-14 t/ha termésmennyiség elérésére képes. Növekedési erélye közepes, sovány talajon könnyen legyengül.
A termés cukortartalma 15-17 magyar mustfok között változik, de jó évjáratban késői szürettel 20 mustfok felett is alakulhat. A must savtartalma átlagos 8-9 g/l körüli.
Téli viszonylagos fagytűrése az átlagosnál jobb, rothadásra közepesen érzékeny.
Magasművelésű tőkeformákra alkalmas, tőkéi tartósak, tűrik a hosszú metszést, de a hagyományos tőkeformákon (bakművelés) rövid metszéssel is kielégítően terem.
Sok tekintetben a legmegbízhatóbb fajták egyike.
Bora
Harmonikus savtartalmú, olykor lágy, fajtajelleges (rezedaillatú, keserűmandulára emlékeztető ízű és zamatú). Túlérett terméséből késői szüreteléssel borkülönlegesség készíthető.
Telepíthetősége
A jelenlegi besorolás szerint csaknem minden borvidéken telepíthető, és meglévő ültetvényei fenntarthatók a Csongrádi borvidék Csongrádi körzetében, továbbá a Móri, a Soproni és a Tokaj-Hegyaljai borvidéken.
Telepíthető klónjai
B.5-ös, a B. 14-es, a B.20-as, a GK. 1 -es, a GK. 18-as, a GK.37-es és P.2-es jelű klónja.
